Szkíták
A lovasíjászat bölcsője (és ezt elismerik keleten és nyugaton is) Belső Ázsia. Itt készültek a legjobb íjak az akkori idők legmodernebb technikájával a legnagyobb tudással rendelkező mesterek keze által.
Kb. 2500 - 3000 évvel ezelőtt egy mesésén gazdag gazdag lovasíjász kultúrával rendelkező nép lép a történelem színpadára.
A szkíták ez a nép (akiknek a neve is "íjfeszítő) először az asszír krónikákban jelennek meg, askuza vagy iskuza néven II. Sarrukín idején. Ezt a nevüket a Biblia is átveszi askenáz néven.
A feljegyzések szerint i. e. 700 körül özönlöttek be északról, és Aszkániában (a mai Azerbajdzsánban) telepedtek le egészen az Urmia-tó délkeleti részéig. A görög forrásokban említett szkíta törzsek a
Rövid íjakat használtak, kicsi háromélűre öntött (formált) bronz nyílhegyekkel ellátott vesszőkkel.
Herodotosz részletesen ír róluk.
szkíta íj......
Íjaik vázszerkezete juharból készült. Ez a fa hajlékony, jól bírja a rezgéseket és feszültségmentes.
A mai napig használják ezt az anyagot.
Az íjak külső felére állati inakból (kollagén rostok, egy rost, egy sejt) ragasztották rá a réteget. Ez az anyag rugalmas volt, nyúlott, jól bírta az íj megfeszítésekkor a külső íven fellépő nyúló megterhelést.
A belső oldalra szarulemezeket ragasztottak. Ennek az anyagnak tömörödnie kellett a feszítéskor és rendkívül gyorsan nyerte vissza eredeti alakját.
Feladata még az íj megtámasztása is volt feszítéskor.
Tehát a külső íven a kollagén rostok nyúlnak, a belsőn a szarulemez tömörödik a középen lévő juhar pedig a vezető anyag szerepét tölti be.
Ez a konstrukció olyan fegyvert eredményezett amit nyugaton soha nem voltak képesek utánozni.Természetesen nyugaton is voltak íjak, de szerkezetileg különböztek a keleti "testvéreiktől".
Nyugaton soha nem alkalmazták ezt a hármas szerkezetet.
Ez a két ívelt kar egy un. markolathoz volt rögzítve, ragasztással és bőrbandázsolással. A szkíta íjak végén kialakított horonyba akasztották a szarvas inakból, lovak farkszőréből font ideget.
Hajlékonyság, hosszú húzás, gyorsaság és hatalmas lőtáv jellemezte a szkíta íjakat.
A jobb oldali rajzon jól megfigyelhető a szkíta íj (a későbbi koroktól eltérő) apró kicsi mérete. Ez a kis méret tette lehetővé az ábrán látható felajzási technikát. Hunok
A hunok Belső-Ázsia sztyeppeiről származó, valószínűleg ótörök nyelvű nomád nép tagjai voltak. A Kárpát - medencei központú Hun Birodalom jól ismert az írott forrásokból.
A hunok elődeinek számos történész a hsziungnukat tartja, akiket ezért ázsiai hunoknak is neveznek, megkülönböztetve őket a közép-ázsiai és indiai heftalitáktól (fehér hunok ) és a szoros értelemben vett hunoktól vagy európai hunoktól.
A hsziungnuk birodalma az i.e.3. századtól a 2. századig állt fenn. Állandóan hadban álltak a kínai seregekkel, ami a kínai nagy fal felépítéséhez is vezetett. A korai Han dinasztia uralkodója végül legyőzte őket, és ekkor két részre bomlott a hsziungnu törzsszövetség.
Az északi hunok Cshi-cshi sanjű vezetésével nyugatra vonultak a kínai katonai nyomás elől, míg a déli hunok Hoh anszha sanjű vezetésével behódolt a kínai császárnak.
Nagyobb szállásterületük a Volga vidékén alakult ki, ahová az északi törzsek jutottak el. 375-ben, Balambér vezetésével, átlépték a Volgát.
Innen az Al-Duna és a Balkán felé folytatták hódításaikat, és kapcsolatba kerültek a keleti és nyugat római birodalommal is.
Az 5. század elején indultak meg és hatoltak be a Kárpát-medencébe, ahol meg is telepedtek. Attila, a legnagyobb és legismertebb hun király fényes Kárpát-medencei udvaráról egykorú beszámoló is fennmaradt a bizánci követtől, Priszkosz rétortól.
A sztyeppei szkíta-hsziungnu-hun művészet hagyatéka a kínai nagy faltól a Kárpát-medencéig mindenütt föllelhető.
hun (áldozati) üst....
hsziung-nu ővcsat......
A szkíta íjakat a hunok fejlesztették tovább. Anyagszerkezetük nem változott, de merev szarvak kerültek az íjak végére, 90' elforgatva. Ezen merev szarvak jelentősége hogy emelőkarként működve megnövelik az íj sebességét, húzáshosszát.
A pici szkíta bronz nyílhegyeket a hunok hatalmas három élűre kovácsolt acél hegyei váltották fel. megjelentek az asszimmetrikus hun íjak, és az ilyen fegyverrel felszerelt lovasíjászok seregei elárasztották a Kárpát - medencét.
hun íj.....
Avarok
A hunok után a következő hullámban az avarok, Baján kagán népe érkezett a Kárpát - medencébe.
Az avarok az eurázsiai sztyeppe nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.
A krónikák az ázsiai avarok három nagyobb vándorlását örökítették meg. Kárpát - medencei történetük során korai - és közép avar valamint késő avar korszakot különböztethetünk meg.
Érdekesség: László Gyula professzor szerint a késő avarok már a kora magyarok voltak. Nézetét az íjak technikai fejlődése is alátámasztja.
Az avar korszak hármas tagolása miatt, az íjaknál is hármas tagolású a megkülönböztetés, kora-, közép,- és késő avar íakról beszélünk a szarvak iveltsége alapján.
kora avar íjak merev szarvai (a villás húrzsámollyal......
A fenti képeken megfigyelhető a kora avar íjaknál használatos villás alakú húrzsámoly, Ezt a megoldást később majd a mongol íjakon lehet újból megfigyelni. A magyar íjakon nem volt húrzsámoly, mert a szarvak dőlésszöge ezt nem kívánta meg.
késő avar íj......
késő avar íj felajzva ill. leajzottan.....
késő avar íj merev szarvak....
húrzsámoly nélkül (és az ideg felfekvése).....
Magyarok
Az 5. század óta az eurázsiai sztyeppén a keletről nyugatra mozgás volt a jellemző.
Ez hozta a hunokat avarokat, onogurokat és a magyarokat is Európába, végül törvényszerűen mind a Kárpát-medence területén jutottak a legnyugatabbra.
Ez hozta a hunokat avarokat, onogurokat és a magyarokat is Európába, végül törvényszerűen mind a Kárpát-medence területén jutottak a legnyugatabbra.
magyar íj lövésre kész, feszített állapotban......
magyar íj felajzottan ill. leajzottan....
magyar íj merev szarva és a markolat......
Mongolok
A mongolok a már meglévő formájú és kivitelezésű (anyagszerkezetű) íjakhoz hozzátették a maguk technikai újítását.
Ez pedig a húrzsámoly volt, a merev szarv és a hajló karok találkozásánál. Ez egy villa alakú toldalék az íjon, amibe visszacsapódik az ideg a fesztelenítés (lövés) után.
a merev szarvideg nélkül.....
az ideg felfekvése a szarvra (húrzsámolyra).......
Erre a toldalékra következők miatt volt szükség.
A fentebb bemutatott pl. magyar íjak merev szarvának a dőlése nem haladta meg a 40'-ot, addig a mongol íjak dőlésszöge meghaladhatta a 70'-ot is.
mongol íj..........(lövésre feszített állapotban)
A jobban megdöntött merev szarv hosszabb húzáshosszt eredményezett, és ez nagyban megnövelte a mongol íjak lőtávját.
mongol íj, ideg nélkül.......
mongol íj felajzva......
,,
